Jelentkezési határidő: 2026. október 19., hétfő

JELENTKEZÉS ITT: https://forms.gle/3Esw3AoT4n6ubLmj9

A fiatalok nap mint nap használnak elektronikai eszközöket, amelyek hátteréről azonban kevés információval rendelkeznek. A készülékeknek – mobiltelefon, tablet, laptop – jelentős globális, környezeti és társadalmi hatásai vannak. Az e-figyelő program az ezen eszközök életciklusa során felmerült problémákra hívja fel a figyelmet, beleértve a környezeti terheléseket, a gyárakban dolgozók egészségügyi, társadalmi és szociális szempontjait, az elektronikai hulladék és újrahasznosítás kihívásait, valamint a túlzott használat veszélyeit. Ezen keresztül a gyerekek jobban megértik a világ működését, a problémák gyökerét és hajtóerőit, és azt, hogy ők felelős vásárlóként, felhasználóként mit tehetnek.

A 4 fős diákcsapatok egy izgalmas küldetésen keresztül – összefüggéseket keresve, esettanulmányokat kutatva és elemezve, ezen globális fenntarthatósági dilemmák és kérdések nyomába erednek interaktív, játékos formában, és közös akciókban tehetnek aktívan a környezetünkért a Globális Nevelés Hete keretébe bekapcsolódva.

A vetélkedő 2 online fordulóból áll, ezt követően a legjobb 8 csapat egy személyes döntőn vesz majd részt.

Díjazás

Az első három helyezett csapatonként 60.000-40.000-30.000 forintos Decathlon vásárlási utalványt, valamint minden döntőbe jutott csapat értékes nyereményt kap.

Jelentkezés feltételei, regisztráció

A vetélkedőre 7-13. osztályos diákok jelentkezhetnek az ország egész területéről. A jelentkezéseket 4 fős csapatokban várjuk, iskolánként és osztályonként tetszőleges számú csapattal.

Jelentkezési határidő: 2026. október 19., hétfő éjfél

A sikeres regisztráció feltétele a https://forms.gle/3Esw3AoT4n6ubLmj9 linken megadott jelentkezési lap hiánytalan kitöltése. Az első forduló anyagát a sikeres regisztrációt követően, a jelentkezési határidő letelte után kapják meg e-mailen a csapatok

A vetélkedőn való részvétel térítésmentes.

A vetélkedő menete

A vetélkedő két elektronikus fordulóból és egy személyes döntőből áll; az egyes fordulók feladatlapjai linkjét a csapatok elektronikus úton, e-mailen kapják meg, valamint a szervezet https://ffegyesulet.hu/ honlapján is elérhető lesz. A fordulók megoldásait egy-egy google űrlapot kitöltve várjuk vissza.
A két forduló során a legjobb eredményt elért 8 csapatot (csapatonként 4 diák + kísérőtanár) személyes döntőre hívjuk meg Budapestre.

Tervezett ütemezés:

Jelentkezési határidő: október 19., hétfő

• I. forduló kiküldése: október 19., hétfő
• II. forduló kiküldése: november 6., péntek
• MINDKÉT forduló visszaküldési határideje: december 7., hétfő
• Személyes döntő: február második hete

További információ: Kapitányné Sándor Szilvia, ffe (kukac) ffegyesulet.hu e-mail címen.

bemutató fotópályázata

Akik repülőre ülnek, gyakran nincsenek tudatában annak, hogy mekkora ökológiai lábnyoma van ennek az utazási módnak. A tudatos közlekedés és turizmus érdekében a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület fotópályázatot hirdet „REPÜLÉS – A TELJES KÉP” címmel. A fotópályázat célja, hogy a résztvevők képek segítségével mutassák be a légiközlekedés környezeti és egészségi terhelését.

A pályázat olyan jelenségekre kívánja ráirányítani a figyelmet, amelyek a repülés mindennapi működéséhez kapcsolódnak, mégis ritkán jelennek meg a nyilvánosság előtt. A szervezők a fotográfia eszközével szeretnék láthatóvá tenni a kerozinfüstöt, a zajterhelést, a hőszennyezést, és a légiforgalom egyéb környezeti és egészségi hatásait. A pályázat célja a repülés kérdéskörének dokumentarista bemutatása.

A terhelés a csillogás mögött

A repülés a reklámok világában gyakran a napfény, a csillogás, a szabadság és a korlátlan szárnyalás szimbóluma. A légiközlekedés azonban ennél összetettebb: zajterhelést, kerozinfüstöt, szállóport, hőterhelést és egyéb környezeti és egészségi hatásokat is jelent. A pályázat célja nem a repülés elutasítása, hanem e közlekedési mód környezeti és egészségi következményeinek kreatív bemutatása.

A pályázatra Magyarországon, 2024. január 1. után készült fényképekkel lehet nevezni. A szervezők három kategóriában hirdetnek győztest: általános kategória, fiatalok kategóriája (18–25 év közöttiek számára), valamint közönségdíj. Minden győztes 50.000 Ft értékű műszaki áruház-utalványt kap. Egy pályázó legfeljebb öt fényképet nyújthat be, a nevezés ingyenes.

Fordítsák kamerájukat a történet kevésbé látható oldalára!

A pályaműveket több szempont alapján értékelik. A bíráló bizottságban a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület munkatársai mellett vizuális, környezetvédelmi és repülési szakemberek is részt vesznek. Az értékelés során különösen fontos szempont lesz a téma egyértelmű megjelenítése, a képek meggyőző ereje és kreativitása. A közönségdíj nyerteséről nyilvános online szavazás dönt majd.

„A repülésről készült képek többsége gyönyörű gépeket, egzotikus utazásokat vagy lenyűgöző naplementéket mutat. Mi most arra kérjük a fotósokat, hogy fordítsák kamerájukat a történet kevésbé látható oldalára. Olyan fényképeket várunk, amelyek segítenek megérteni, milyen hatásokkal jár a légiközlekedés a környezet és az emberek mindennapi élete szempontjából” – mondta Marton Miklós, a Magyar Természetvédők Szövetsége programfelelőse.

A pályaművek benyújtási határideje: 2026. szeptember 6.

A részletes pályázati feltételeket az alábbi dokumentum tartalmazza:

https://mtvsz.hu/uploads/files/2026/Repules_a_teljes_kep_fotopalyazat.pdf

A jelentkezési űrlapért kattintson ide:

https://forms.gle/CNhjCpGKGsaTWJkV9 

További információ: 

https://mtvsz.hu/repter

A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület több, mint hat éve foglalkozik a légiközlekedés okozta környezeti és egészségi kérdésekkel, közösen keresve megoldásokat az érintett lakosokkal.

Nézd meg a videót itt!

A háttéranyagunk letölthető innen.

A háttéranyagunk letölthető innen.

Az új GMO-k deregulációjának várható hatásait és a még lehetséges cselekvési utakat vitattuk meg január 22-én az Agrárminsztérium kupolatermében tartott konferencia során. Akik nem tudtak részt venni, vagy szeretnék feleleveníteni az előadók által megosztott gondolatokat, azoknak örömmel újságoljuk, hogy a konferencia előadásainak diái honlapunkról letölthetők!

A rendezvényt a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület közösen szervezte.

Elérhető előadások: 

Kőrösi Levente, az Agrárminisztérium főosztályvezetője:
Az új génkezelési technikákkal előállított növényekkel kapcsolatos uniós jogalkotási folyamat jelenlegi állása

Fidrich Róbert, programvezető, Magyar Természetvédők Szövetsége
Ráolvasás – A GMO 2.0 deregulációja?

Drexler Dóra, elnökségi tag, IFOAM Europe
Az IFOAM Organics Europe álláspontja az új génszerkesztési technológiák jogszabályi kereteiről

Roszík Péter, Magyar Biokultúra Szövetség
A génmódosított élelmiszerek deregulációja?

Az új GMO-k küszöbön álló deregulációjának várható hatásai és a még lehetséges cselekvési utak lesznek a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület január 22-i budapesti konferenciájának fókuszában.

Időpont: 2026. január 22., csütörtök, 10.00 – 13.00

Helyszín: Agrárminisztérium Kupolaterme, 1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 9.

Szervezők: Magyar Természetvédők Szövetsége, Fenntarthatóság Felé Egyesület

Egy két és fél évvel ezelőtt megindult jogalkotási folyamat során az Európai Unió szinte teljes mértékben kivonná az uniós szabályok hatálya alól a génmódosított növények új generációját. December elején ez ügyben meg is állapodtak az Európai Parlament, a Bizottság és a tagállamokat képviselő Tanács tárgyaló delegációi. A folyamat azonban még nem zárult le, az Európai Parlament plenáris szavazásán még meg lehet állítani az új GMO-k deregulációjára vonatkozó javaslatot, sőt egyéb jogi lehetőségek is vannak. Ezeket a fejleményeket, az új GMO-k deregulációjának várható hatásait és a még lehetséges cselekvési utakat vitatjuk meg a konferencia során.

A tervezett program

9.30 – 10.00 Belépés a minisztérium épületébe, regisztráció

10.00 – 12.30 Konferencia

Megnyitó: Hubai Imre, államtitkár, Agrárminisztérium

Előadások

– Kőrösi Levente, az Agrárminisztérium főosztályvezetője

– Blanche Magarinos-Rey, jogász, Artemisia, Franciaország (videófelvételről)

– Fidrich Róbert, programvezető, Magyar Természetvédők Szövetsége

– Drexler Dóra, elnökségi tag, IFOAM Europe

– Roszík Péter, Magyar Biokultúra Szövetség

Kérdések és válaszok

12.30 – 13.00 Szendvicsebéd

Levezető: Farkas István Tamás, Magyar Természetvédők Szövetsége

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Jelentkezni a következő űrlapon 2026. január 20-ig lehet: https://forms.gle/zrYpHTmhDwmM1sVD9

Figyelem! Túljelentkezés esetén a regisztrációt előbb lezárhatjuk.

További információ: Fidrich Róbert, konferencia@mtvsz.hu

A meghívó pdf formátumban innen letölthető. 

A Fenntarthatóság Felé Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége arra szólítja fel a döntéshozókat, hogy ne bővítsék közpénzekből sem a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret, sem más hazai repülőteret. A repülés iránti kereslet mesterséges fenntartása és a repülőjegyek árának alacsonyan tartása nem szolgálja a társadalom hosszú távú érdekeit.

„A legszennyezőbb közlekedési mód bővítése akkor, amikor csökkentenünk kell a kibocsátásokat, szembe megy a jövő generációk érdekeivel.” Szakértők szerint különösen aggályos, hogy a budapesti és a békéscsabai repülőtér bővítését adófizetői forrásokból tervezik, miközben a légiközlekedés jelentős lég- és zajszennyezéssel, valamint rendkívül nagymértékű klímakárosító hatással jár.

A repülés a vasúthoz képest akár ötszörös mértékű üvegházgáz-kibocsátással jár, teherszállítás esetében ez az arány 43-szoros is lehet. Klímaválság idején elengedhetetlen a karbonkibocsátás csökkentése és a környezetbarát közlekedési alternatívák előnyben részesítése mind a kereskedelem, mind a személyszállítás terén.

A zajszennyezés sem elhanyagolható: a repülőgépek zajterhelése akár tíz kilométerre is érezhető a repülőtértől, ami Budapesten mintegy egymillió embert érinthet. A szervezetek ezért javasolják a jelenlegi szabályok betartását és további szigorítását, különösen az éjszakai (éjfél és hajnali 5 óra közötti) repülések teljes tilalmát, valamint a légszennyezési szabályozás felülvizsgálatát.

A légiközlekedés jelenleg nem fizet ÁFA-t és kerozinadót a nemzetközi járatok után, ami a költségek aránytalan viselését eredményezi. 

A budapesti nemzetközi repülőtér több mint két éven nem rendelkezik érvényes környezetvédelmi engedéllyel. Emellett továbbra is rendezetlen a zajgátló védőövezet kérdése is.

A rendezvényről a részletes beszámoló elérhető itt. 

A rendezvény prezentációi elérhetőek itt: 

Mi köze a turizmusnak a légiforgalomhoz?

Repülés és klíma

Zajos élet – hatások az emberi szervezetre

A szokásos üzletmenet vége

A budapesti repülőtér fejlesztésének finanszírozása

Légitársaságok elleni klímaperek

Csúcsra járatják a légiforgalmat

A budapesti repülőtéren ez év első hónapjában több mint 10 millió 920 ezer utas fordult meg, ami az előző évhez képest 13,32%-os növekedés. A teherforgalom növekedése még gyorsabb: az év első hónapjában 235 743 tonna árut kezeltek, ami 48,3%-kal több az előző év azonos időszakát. Este 10 és reggel 6 között 2024 legforgalmasabb 6 hónapjában 9687 éjszakai művelet zajlott – átlagosan 53 minden éjjel. 2025-ben ez a szám még nagyobb lesz.

A reptéren túl

A repülés zajszennyezése messze túlmegy a repülőterek határain: 80 dB-es zajkontúrok a repülőtér leszállópályájától akár 10 (!) kilométerre is megjelenhetnek. Még súlyosabb a helyzet, ha a repülő nagyobb, régebbi, vagy nincsen megfelelően karbantartva. Ez a budapesti repülőtér esetében körülbelül egymillió embert közvetlenül érint.

A zaj megbetegít

Azt hihetnénk, a zajszennyezés legveszélyesebb következménye a halláskárosodás, ám ez korántsem így van: bár hallórendszeri romboló hatás „csak” a 87 decibel feletti hanghatásoknál jelentkezik, a szervezetre már a 25 decibel feletti, tartós vagy gyakran jelentkező zaj is káros. A legkritikusabb egészségügyi károsodások a szív és érrendszeri betegségek (pl. iszkémiás szívbetegség), a kognitív károsodás (különösen a gyermekeknél – náluk a tanulási képességeket is negatívan érinti), a mentális egészségügyi problémák (mint a depresszió), az alvászavarok és kapcsolódó egészségügyi hatások, a cukorbetegség és a stresszhez kapcsolódó betegségek, például a magas vérnyomás, és végül, de nem utolsó sorban a halláskárosodás vagy akár hallásvesztés. Minderről bővebben A repülés egészségügyi probléma című kiadványban olvashat.

Egészséges környezet: alkotmányos alapjog

A növekvő légiforgalom hízelgőnek tűnhetnek a gazdaságra nézve, de ne feledjük, hogy a gazdaság hatékonyságát elsősorban az abban dolgozók képessége határozza meg. Alapvető fontosságú, hogy a magyar társadalom egészséges legyen – olyannyira, hogy ezt az Alaptörvény is hangsúlyozza: „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.” (Magyarország Alaptörvénye, XXI. cikk 1. bekezdés). Hosszú távon az egyének egészségkárosodása összeadódik, és a társadalom egészét betegíti!

Szüntessék meg az éjszakai repülést!

A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület kéri, hogy tartsák be a meglévő szabályokat, éjfél és hajnal öt között valóban ne legyen repülés, és alkossák újra a légszennyezés szabályozását! Ahogyan Éger Ákos fogalmazott: „Napjaink összefüggő környezeti, társadalmi, gazdasági, energetikai kihívásait nem lehet a megszokott módszerekkel megoldani. A tervezésben sok érdeket kell figyelembe venni, de ezekben mindennél fontosabb kell, hogy legyen az emberi egészség védelme.”

A rendezvényről a képes beszámoló elérhető itt. 

2019-ben átlagosan több mint 100 000 járat indult naponta a repülőterekről. Ez a térkép egy különösen forgalmas májusi napot mutat, 162 637 felszállással. Forrás: flightradar24.com

A Repülj kevesebbet! mozgalom című cikk, Mobile Lives Forum (2018)

Hogyan szennyez a repülőd? című cikk, The Guardian (2019)

Vasúti és vízi közlekedés – Európai Környezetvédelmi Ügynökség (2021)

Vissza a felhőkből – Transport and Environment kiadványa (2025)

A repülés egészségügyi probléma

Az emberi egészséget is veszélyezteti a légiközlekedés légszennyezésével és zajszennyezésével, amellett, hogy rombolja az éghajlatot. A zajszennyezés elsősorban a repülők által használt útvonalak alatt érezhető, de ez például Budapest esetében körülbelül 1,1 millió embert érint közvetlenül. A légszennyezés igen összetett: a kiadvány nyolcféle légi közlekedésből eredő légszennyezést mutat be. Csak az ózon és szálló por szennyezés évente mintegy 74 300 korai halálesetet okoz világszerte. A repülés egészségügyi probléma című kiadvány (Stay Grounded, 2000) magyar nyelven elérhető itt.